Kenőanyagok: Az új univerzális gépek

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am und aktualisiert am

Nicole Dörr kenőanyagkutató kitekintést ad az elektromos járművek üzemi folyadékainak új generációjáról.

Schmierstoff-Forscherin Nicole Dörr gibt einen Ausblick auf die neue Generation an Betriebsstoffen für Elektrofahrzeuge.
Nicole Dörr kenőanyagkutató kitekintést ad az elektromos járművek üzemi folyadékainak új generációjáról.

Kenőanyagok: Az új univerzális gépek

Autóipar:Az AC2T research GmbH tudományos igazgatójaként Ön aktívan alakítja a kenőanyag-fejlesztés jövőjét – merre tart az út?

Nicole Dörr: Az elektromobilitás növekvő terjedése új követelményeket támaszt a járművek kenőanyagaival és üzemi folyadékaival szemben. Szinte az összes jelentős kenőanyaggyártó foglalkozott ezzel a kérdéssel, és jelenleg élénk verseny folyik, hogy ki tudja piacra vinni a legjobb termékeket az új hajtástechnológiához. 

Miben különböznek az elektromos autók kenőanyagai a belsőégésű motoros járművek kenőanyagaitól?

A klasszikus motorolajnak például meg kell birkóznia az üzemanyag-bevitellel és az égés során keletkező kormmal – ezek természetesen nem játszanak szerepet az elektromos motorban. Ebben az esetben azonban a csapágyak kenését nagyon nagy fordulatszámokhoz kell igazítani. A villanymotorok jelenleg 10 000 ford./perc körül forognak, de a tendencia a 30 000 ford./perc felé irányul. Ezen követelmények teljesítése érdekében zsírkenésű gördülőcsapágyakat használnak, amelyek biztosítják a motor élethosszig tartó kenését.

Tehát a tisztán elektromos meghajtású járműben már nincs olajcsere?

Az elektromos járművek üzemi folyadékait alapvetően az élettartamukra tervezték, és nincs lehetőség cseréjükre. A különböző feladatokhoz azonban több erőforrás-áramkör létezik. A villanymotor tekercseit le kell hűteni, a sebességváltót kenni és az akkumulátort az ideális hőmérsékleti tartományban kell tartani. A motorhűtés és a hajtóműkenés ugyanazzal a folyadékkal egyetlen körben történő kezelése kihívást jelentő feladatot jelent a kenőanyag-fejlesztésben. A víz alacsony viszkozitása és nagy hőkapacitása miatt valójában ideális lenne a hőmérséklet szabályozására, de a kenéshez stabil, kellően magas viszkozitású filmre van szükség. Egy ellentmondás, amelyre a laboratóriumban kell kompromisszumot találnunk.

Vajon a kenőolaj-gyártók képesek lesznek-e az elektromos járművekhez használt anyagokkal pótolni a motorolaj-üzletág visszaesését?

Ez nem várható el. Jelenleg világszerte évente körülbelül 36-40 millió tonna kenőanyagot állítanak elő, ennek körülbelül 30 százalékát az autóiparban használják motorolajként. Az olajipar jelenleg is fejleszt szintetikus észter vagy szénhidrogén alapú kenő- és hűtőfolyadékokat elektromos járművekhez, de a szükséges mennyiségek csak egy részét teszik ki a korábbi mennyiségeknek. A kenőanyaggyártók már készülnek a változásokra, ha egyszer valóban betiltják a belsőégésű motorokat.

Milyen üzemi folyadékokat használnak az akkumulátor hűtésére elektromos autókban?

A hagyományos módszer hűtőlemezeken alapul, amelyeken víz és glikol keveréke áramlik át. E közvetett hűtés helyett – a hűtőfolyadéknak nem szabad érintkeznie az akkumulátorcellákkal – egyre gyakrabban alkalmazzák az úgynevezett merülőhűtést. Itt az egyes akkumulátorcellákat közvetlenül egy elektromosan nem vezető folyadékkal öblítik át. Ily módon az akkumulátor hőmérséklete 1 Celsius-foknál kisebb pontossággal tartható, ezáltal optimalizálható az akkumulátor hatékonysága. A felső-ausztriai Kreisel Elektrik cég szabadalmaztatta ezt a merülőhűtést. A kenőanyaggyártó TotalEnergies nemrégiben kezdett ilyen folyadékot kínálni.

Milyen jelenlegi kutatási projekteken dolgozik a kenőanyag szektorban?

Ügyfeleink között jól ismert kenőanyag-gyártók és autóipari beszállítók is találhatók. Többek között teszteljük az elektromos járművekben való használatra kifejlesztett folyadékok hosszú távú viselkedését. A cél az, hogy az üzemi anyagokat a jármű élettartamára tervezzék, így a stabilitást a használat teljes időtartama alatt biztosítani kell. Ha a vizsgálatok azt mutatják, hogy nem felelnek meg a követelményeknek, akkor tudásunkkal javaslatokat tehetünk a receptúra ​​megváltoztatására az optimális eredmény elérése érdekében.