Suzuki GSX-S750 teszt - a meztelen igazság

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am und aktualisiert am

Amikor egy Suzuki GSX-R 750-es hosszú távú tesztmotorom volt majdnem egy szezonon keresztül, gyakran vágytam arra, hogy a japánok pontosan ezt a motort ültessenek át egy stílusos pucér motorba, és ne spóroljanak az alvázon. A Suzuki GSR 750 volt az első próbálkozás ebben az irányban, de én személy szerint sosem szerettem eléggé a motort. Az új GSX-S750 vizuálisan rendkívül sikeres, és sokkal közelebb áll egy csupasz GSX-R 750-hez. A vezetési élmény nagyszerű volt, de még mindig van egy kis buktató. 

Als ich mal knapp eine Saison als Dauertestmotorrad eine Suzuki GSX-R 750 hatte, habe ich mir oft gewünscht, die Japaner mögen genau diesen Motor in ein fesches Nakedbike verpflanzen und nicht am Fahrwerk sparen. Die Suzuki GSR 750 war ein erster Versuch in diese Richtung, aber mir persönlich hat das Motorrad nie gut genug gefallen. Die neue GSX-S750 ist hingegeben optisch äußerst gelungen und kommt einer nackten GSX-R 750 schon deutlich näher. Der Fahrspaß war groß, trotzdem gibt es einen kleinen Wermutstropfen. 
Amikor egy Suzuki GSX-R 750-es hosszú távú tesztmotorom volt majdnem egy szezonon keresztül, gyakran vágytam arra, hogy a japánok pontosan ezt a motort ültessenek át egy stílusos pucér motorba, és ne spóroljanak az alvázon. A Suzuki GSR 750 volt az első próbálkozás ebben az irányban, de én személy szerint sosem szerettem eléggé a motort. Az új GSX-S750 vizuálisan rendkívül sikeres, és sokkal közelebb áll egy csupasz GSX-R 750-hez. A vezetési élmény nagyszerű volt, de még mindig van egy kis buktató. 

Suzuki GSX-S750 teszt - a meztelen igazság

© Erich Reismann
© Erich Reismann
© Erich Reismann
© Erich Reismann
© Erich Reismann
© Erich Reismann
© Erich Reismann
© Erich Reismann
© Erich Reismann
© Erich Reismann
© Erich Reismann
© Erich Reismann
© Erich Reismann
© Erich Reismann
© Erich Reismann
© Erich Reismann
© Erich Reismann
© Erich Reismann
© Erich Reismann
© Erich Reismann
© Erich Reismann

ergonómia

Nyergelj fel, fogd meg a kormányt, és lám, olyan érzésed van, mintha a kezedben lenne az első tengely. Ezt az első kereket csak néhány Ducati Monster évjáratból láttam. A keskeny, rövid fényszóró még jobban megerősíti a benyomást. Ennek ellenére nem nehezedik kellemetlen súly a csuklójára, mivel az ülésmagasság (820 mm) és a térd szöge nagyon egyenletes. A nyereg kényelmes és jól formázott. Ha kicsivé teszi magát a GSX-S750-en, akkor elég helye lesz hátranyomni a fenekét, majd némi támaszt kaphat az oszloppárnától. A térdízület - a soros négyhengeresekre jellemzően - nem túl feszes, de elég keskeny ahhoz, hogy a combok segítségével manőverezni lehessen a motorral. 1,85 méteres magasságom ellenére kényelmesen ülök a GSX-S750-en, és hosszabb túrákra is tudok menni vele. Illik, ül, nem csíp. Folytatás a szövegben.

Motor/váltó

Amikor először megnyomja a gázpedált, a GSX-S750 soros négyese szimpatikusan szelíd. A motornak sebességre van szüksége, hogy élénk legyen – természetesen. Ha ezt adod neki, jó móka lesz. Az airbox rekedt sziszegése és zörgése (GSX-R érzés támad) szó szerint sebességorgiákra készteti a pilótát. 5000 ford./perctől erőteljesen nyom a motor. 7000-től kezdenek igazán előre haladni a dolgok. Rezgések? Nem, semmi. A négysoros motor selymesen sima, és bizonyos terhelésváltozási reakciókat csak a gázpedál hirtelen bekapcsolásakor érez. A kanyarokban való gyors száguldáshoz a sebességet legalább 5000 ford./perc felett kell tartani. A dolgok meglehetősen unalmasak lesznek alatta, amikor először bekapcsolja a gázt. A motor még alapjáraton sem rándul. A motornak maximum 114 LE-t kell leadnia – ez egy hiteles érték. A 81 newtonméter különösen a megemelt középső részén érezhető, ahol fokozatváltás nélkül lehet körbejárni - az R4 ellenére. A Suzuki váltója kifogástalan: a fokozatok könnyen és pontosan kapcsolhatók, a távolságok pedig éppen olyan rövidek, amennyire szüksége van rájuk.

Futómű

Itt a GSX-S750 két arcát mutatja: Egyrészt a villa és a lengéscsillapító csak rugóelőfeszítés szempontjából állítható, a villa fokozatmentesen, a lengéscsillapító pedig hétszer állítható. De ez nem elég nekem. A rugóelemek viszont nagyon jól működtek 20 fok körüli hűvösebb hőmérsékleten, ami felett különösen a villa lett jelentősen túl puha a kompressziós szakaszban. Erős fékezés és a villa mélyre merül. Ujját el kell távolítani a féktől, és a villa gyorsan visszatér. A merülést tovább fokozza a nagyon első kerékre orientált üléshelyzet. A nehezebb pilóták (kb. 80 kilogrammtól) valószínűleg nem fogják tudni elkerülni a villa beállítását, ha ambiciózus vezetési stílusuk. A futómű nagy kényelmet nyújt, és jól kiszűri a csúnya aszfaltszegélyeket is. Tökéletes, sík utakon kell fizetni ennek az árát, ahol az általában puhább alapbeállítás miatt az utolsó visszajelzés is hiányzik. De elég pontosnak találtam a hátulról érkező visszajelzést ahhoz, hogy teljesen kikapcsoljam a kipörgésgátlót.

Fékek

A futóműhöz hasonlóan a fékrendszer is kompromisszumot jelent. A hátsó fék finoman állítható, de egyébként eléggé feltűnő volt. Az első fék jól néz ki: 310 mm-es hullámos féktárcsák és radiális féknyergek. Hamar észrevette a különbségeket a szupersport dugókhoz képest: a betétek mindig diszkréten sportos módon harapnak bele a tárcsákba, de nem lassítanak olyan élesen, mint álcázott nővérük. Ez csodálatos mindennapi használatra – és a GSX-S750-et az idő 99 százalékában itt használják –, mert még nedves úton sem kell tartani a merész fékezéstől. De ha csökkenteni szeretné a köridőt, akkor egyrészt acél flexibilis fékvezetékekre lesz szüksége, másrészt pedig ütősebb betétekre. Az ABS egyébként ritkán, majd elég érzékenyen lépett közbe az osztály számára. Ha a villát egy kicsit szorosabbra hangolták volna a kompresszió szempontjából, valószínűleg egy kicsit nagyobb fékteljesítmény lenne. De összességében a fék mindenképpen használható sportos hazai pályás köröknél.

Észrevette

A minőségi kidolgozás és a – végre – ízlésesen átgondolt kivitel. A fekete Fatbar kormány elegánsnak és értékesnek tűnik, akárcsak a hozzáillő fekete karok és lábtartók. A Nipponbike-ok nem mindig voltak tökéletes harmóniában. A kijelző csodálatos, a „menü-navigáció” – a kipörgésgátlón és a kipörgésen kívül egyébként nincs olyan sok – egyszerű és kézenfekvő. Nekem személy szerint nagyon tetszik a külseje, és ez jelentős előrelépés a meglehetősen jól viselkedő, nem éppen harmonikus elődhöz, a GSR 750-hez képest. A súlya vezetésre készen, teli tankkal 204,1 kilogramm volt. Jóval a gyári specifikáció alatt (213 kg).

Sikertelen

Gumi fékcsövek! Még mindig. Miért, Suzuki, miért? És teljesen félreértettem: a villán lévő rugó előfeszítésén, ami mint tudjuk csak a jármű szintjét és a negatív rugóút állítja be, még mindig S és H van rajta. Gondolom puhára és keményre. De ha megváltoztatod a rugó előfeszítését, a villa nem lesz keményebb vagy lágyabb, mert a rugó merevsége nem változik. hülyeségnek tartom. És bármennyire is vonzó a kijelző, a legfelső szélén lévő sebességsávot nagyon nehéz leolvasni, főleg, ha sportosabbat nyomunk, és nem lehet örökké a pilótafülke sugarai között nézni. 

GSX-S750 teszt eredménye, by p.bednar

További információ a Suzuki GSX-S750

Szíves támogatásával ÖSSZESEN Ausztria

További akciófotók a tesztvezetésekről az Instagramon: apex_moto_at

Vagy kövess minket a Facebookon: Apex Moto