A belsőégésű motorokra vonatkozó tilalom rögzített

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am und aktualisiert am

2035-től nem regisztrálhatnak új dízel- vagy benzinüzemű autókat az EU-ban. Az e-üzemanyagok esetében vannak kivételek.

In der EU dürfen ab 2035 keine Diesel- oder Benzin-Pkw mehr neu zugelassen werden. Für E-Fuels gibt es Ausnahmen.
2035-től nem regisztrálhatnak új dízel- vagy benzinüzemű autókat az EU-ban. Az e-üzemanyagok esetében vannak kivételek.

A belsőégésű motorokra vonatkozó tilalom rögzített

Március 28-án az EU közlekedési miniszterei elfogadták azt a törvényt, amely szigorítja az újonnan regisztrált autókra vonatkozó CO₂-flotta célértékét. Következtetés: 2035-től már nem árusíthatók a benzinnel vagy dízel üzemanyaggal működő új autók. A Bizottságnak most még elő kell terjesztenie azt a tervet, hogy 2035 után is miként lehet a kizárólag e-üzemanyaggal üzemelő gépkocsikat újraregisztrálni. Ezen, megújuló energiával előállított szintetikus üzemanyaggal hajtott autók esetében új járműkategóriát kell létrehozni, „csak e-üzemanyagok” néven, és bele kell foglalni a flottakorlátozási rendeletbe. Az érintettek 2024 őszére szeretnék elvégezni a szükséges lépéseket. A törvény csak az újonnan nyilvántartásba vett autókra vonatkozik. A meglévő járműveket nem érintik az új uniós előírások. A légszennyezés-ellenőrzésre vonatkozó szigorúbb szennyezési irányelvek azonban azt jelenthetik, hogy a régebbi autókat helyi vezetési tilalom érinti.

Az EU Bizottsága a szövetségi kormánynak írt levelében már javaslatot tett a kizárólag CO₂-semleges üzemanyaggal működő új járművek jóváhagyására vonatkozó kritériumokra. Ezek közé tartozhat az a kötelezettség, hogy a gyártók valamilyen „legyőző eszközt” építsenek be az új autókba. Ennek célja annak biztosítása, hogy a motor többé ne induljon be, ha az autóba fosszilis tüzelőanyagot töltenek fel. A szenzortechnika segítségével egy ilyen megoldás műszakilag megvalósítható lenne. A belső égésű motorok kivonásáról szóló elfogadott törvény arra kötelezi az autógyártókat, hogy egy éven belül fokozatosan csökkentsék az összes általuk értékesített autó összes CO₂-kibocsátását, vagyis a teljes flotta tekintetében. 2030-ra az újonnan regisztrált autók CO₂-kibocsátása várhatóan 55 százalékkal csökken 2021-hez képest, 2035-re pedig nullára.

A belsőégésű motorok kivonásáról szóló törvénnyel az EU irányt szab az elektromobilitás felé: az egyedüli mérési változó a kipufogógáz CO₂-kibocsátása – és a technika jelenlegi állása szerint ez a követelmény csak elektromos autókkal vagy hidrogén üzemanyagcellás járművekkel teljesíthető. Gyártását erőteljesen támogatni kell a következő években. A szakértők azonban azt feltételezik, hogy a hidrogént elsősorban az iparban fogják használni. 2023 elején már több mint egymillió tisztán elektromos autót regisztráltak Németországban, ugyanakkor mintegy 75 000 töltőpont működött közterületeken – a tendencia pedig emelkedő. A növekvő igények kielégítése érdekében a német szövetségi kormány egymillió töltőpontot tűzött ki célul 2030-ra. Ekkorra már 15 millió elektromos autónak kell lennie Németországban.

A német ADAC autósklub tájékoztatása szerint a jövőben nem lesz tiltva a használt benzin- vagy dízelmotorok továbbértékesítése. Az új törvény csak a 2035. január 1-jétől újonnan nyilvántartásba vett autókra vonatkozik. A belsőégésű motorral szerelt autók ezért e nap után is értékesíthetők és nyilvántartásba vehetők – feltéve, hogy nem az első forgalomba helyezés. Még ha a legtöbb autógyártó a 2030-as években le akarja állítani az új belső égésű motorok európai piacra való fejlesztését, a dízel- és benzinüzemű járművek ezután is nagyobb szerepet fognak játszani. Az ADAC szerint ezért az alkatrészellátásnak kezdetben problémamentesnek kell maradnia. Az még várat magára, hogy az EU közlekedési miniszterének döntése milyen hatással lesz az árak alakulására a használt belsőégésű motoros autók piacán. Szakértők szerint a régebbi belsőégésű motorok, különösen az Euro 4 és 5 szabványnak megfelelő dízelmotorok iránti kereslet csökkenése ellensúlyozható az EU-n kívüli kereslet növekedésével.