Az ukrán háború évekig nehezedett Ausztria gazdaságára

Az ukrán háború évekig nehezedett Ausztria gazdaságára

Az Osztrák Gazdaságkutató Intézet (Wifo) 3,9 százalékos GDP-növekedést vár 2022-re, ezt az értéket már a március végi tavaszi előrejelzés is megjósolta, és egy százalékponttal elmarad az előző év őszi gazdaságkutatói prognózistól. 2026-ra pedig már csak 1,4 százalékos lesz a csökkenés. 

A most bemutatott középtávú előrejelzés azt mutatja, hogy az ukrán válság hatásai még hosszabb ideig terhelik az osztrák gazdaságot. Az Oroszország által Ukrajna ellen vívott háború az évtized közepéig visszafogja Ausztria gazdasági növekedését.

2022-től 2026-ig átlagosan fél százalékponttal lassul a GDP növekedése. A novemberben feltételezett évi 2,6 százalék helyett már csak 2,1 százalékos éves reálnövekedés tűnik reálisnak. Ez pedig azután, hogy a korábbi évek a Corona miatt gyenge volt, és tulajdonképpen várható lett volna egy visszapattanás, azaz erős fellendülés.

Most lényegesen gyengébb lesz: A jelenlegi középtávú előrejelzés szerint: „A nemzetközi folyamatok alapján 2026-ra a GDP növekedése a középtávú, 1½% körüli trendnövekedésre gyengül (Ø 2022/2026 +2,1% /a, Ø 2010/2019 +1,5% /a.).

A „markáns gyengülés” ellenére a demográfiai változások okozta növekvő munkaerőhiány érezhetően csökkenti a munkanélküliséget az előrejelzési időszakban: a Wifo előrejelzése szerint a munkanélküliségi ráta már 2022-ben eléri a válság előtti szintet, 2026-ban pedig várhatóan 6 százalék lesz.

A kínai Omicron-hullám és mindenekelőtt az ukrajnai háború fokozza és kiterjeszti a nemzetközi piacokon 2021 óta már megfigyelhető erőteljes áremelkedést. Ennek hátterében elsősorban a meredeken emelkedő energia-, nyersanyag- és köztes termékárak, valamint a szállítási költségek jelentős növekedése a kapacitás szűk keresztmetszete és az ebből eredő szállítási késések miatt áll. A Wifo szakértői szerint Ausztriában a fogyasztói árak közel 6%-kal emelkednek 2022-ben, 2023-ban pedig 3¼%-kal. Az inflációs ráta azonban középtávon valószínűleg legalább ¼ százalékponttal meghaladja az EKB 2%-os célját.

Bár idén többletkiadásokra kerül sor a magas infláció miatti vásárlóerő-veszteség tompítására és az Ukrajnából érkező menekültek ellátásának biztosítására, a 2022-re prognosztizált hiányhányad a nominális GDP 2,4%-a marad a 2021 októberétől kezdődő középtávú értékeléshez képest (beleértve az adóreformot is). „Ez az inflációval összefüggő bevételnövekedésnek köszönhető” – áll az előrejelzésben. 2026-ra a költségvetési hiány aránya várhatóan a GDP 0,4 százalékára csökken.