Számvevőszék: Az autók károsanyag-kibocsátása túl magas

Számvevőszék: Az autók károsanyag-kibocsátása túl magas

Az EU új autókra vonatkozó CO2-csökkentési céljait nem lehet elérni mindaddig, amíg fontos előfeltételek hiányoznak. Ez derül ki az Európai Számvevőszék nemrégiben közzétett jelentéséből. Az ambiciózus célok és a szigorú követelmények ellenére Európa útjain a legtöbb autó még mindig annyi CO2-t bocsát ki, mint 12 évvel ezelőtt. Az elektromos autók segíthetik az EU-t a zéró károsanyag-kibocsátású járműpark felé vezető úton, de az ennek elérése érdekében tett erőfeszítéseket fokozni kell – állítják az auditorok.

A személygépkocsik CO2-kibocsátására vonatkozó rendelet 2010 óta az összes újonnan regisztrált jármű átlagos CO2-kibocsátására vonatkozó uniós szintű célértéket határoz meg. Ezen túlmenően minden gyártónak fel kell tüntetnie a járművek CO2-kibocsátását az úgynevezett megfelelőségi tanúsítványokon, és illetéket kell fizetnie, ha túllép bizonyos kibocsátási célokat. A követelmények az idő múlásával nőttek: 2035-ig egyáltalán nem szabad kibocsátani. „Az EU zöld forradalma csak akkor valósulhat meg, ha lényegesen kevesebb szennyező jármű van forgalomban” – mondta Pietro Russo, a Számvevőszék auditálásáért felelős. Következtetése: "A járművek CO2-kibocsátása csak akkor fog igazán csökkenni, ha a belsőégésű motor elveszti domináns pozícióját. Az EU járműparkjának villamosítása azonban nagyon összetett." A 2010-es években az autógyártók kiskapukat alkalmaztak a tesztelési szabványokban, hogy alacsonyabb károsanyag-kibocsátást érjenek el a laboratóriumi vizsgálatok során. A gyakorlati vezetés során keletkezett tényleges károsanyag-kibocsátáshoz képest óriási volt a különbség. Ezért egy új laboratóriumi vizsgálati ciklust vezettek be, amely tükrözi a tényleges vezetési körülményeket. Ez hatékonyan csökkentette, bár nem szüntette meg a különbséget a laboratóriumban mért és a gyakorlati vezetés során okozott károsanyag-kibocsátások között.

A hagyományos autók tényleges károsanyag-kibocsátása - amelyek még mindig az új regisztrációk közel háromnegyedét teszik ki - a számvevők szerint nem csökkentek. Az elmúlt tíz évben a dízelmotoros járművek károsanyag-kibocsátása változatlan maradt, míg a benzines járművek kibocsátása enyhén csökkent (-4,6%). A műszaki fejlődésnek köszönhetően a motorok hatékonyabbak lettek. Ezt azonban ellensúlyozza a jármű nagyobb tömege (átlagosan +10% körül) és a nagyobb motorteljesítmény (átlagosan +25% körül). Ugyanez vonatkozik a hibrid járművekre is. A gyakorlati vezetés során általában lényegesen magasabb károsanyag-kibocsátást okoztak, mint a laboratóriumban mértek. A valós helyzet jobb tükrözése érdekében az elektromos és belső égésű motorok arányos használatának pontosabb rögzítése, de csak 2025-től, addig a konnektorról tölthető hibrideket továbbra is alacsony károsanyag-kibocsátású járműként kezelnék - az autógyártók előnyére. Ez lehetővé teszi a gyártók számára, hogy továbbra is alkalmazzák a CO2-szabályozás egyes rendelkezéseit, amivel csak 2020-ban csaknem 13 milliárd eurónyi adót takarítottak meg a többletkibocsátás miatt.

Az uniós auditorok szerint a gyakorlati vezetés során az elmúlt években mért átlagos szén-dioxid-kibocsátás csökkenése teljes mértékben az elektromos autóknak köszönhető (2018-ban már csak minden száz újonnan regisztrált jármű volt elektromos autó, 2022-ben már csaknem minden hét). De még mindig számos akadály van, mivel az EU-nak jelentős nehézségei vannak az elektromos autók áttörésének elősegítésében. Az első akadály a nyersanyagokhoz való hozzáférés az elegendő akkumulátor előállításához, amint azt a Számvevőszék nemrégiben közzétett jelentése is kiemelte. Az uniós auditorok korábban felhívták a figyelmet arra, hogy a rendelkezésre álló töltési infrastruktúra nem megfelelő: az EU-ban az összes autóakkumulátor-töltőállomás 70%-a mindössze három országban található: Hollandiában, Franciaországban és Németországban. Végső soron az ár döntő jelentőségű: az elektromos autók magasabb beszerzési költsége arra ösztönözheti a fogyasztókat, hogy hosszabb ideig vezessék régi, környezetkárosító járműveiket.

Az EU az elmúlt 30 évben számos területen tudta csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. A közlekedés okozta CO2-kibocsátás azonban tovább nőtt. 2021-ben az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 23%-át tette ki. E kibocsátások több mint felét az autók okozták. Az új autók CO2-kibocsátási normáiról szóló rendelet a legfontosabb uniós jogi aktus az új autók CO2-kibocsátásának csökkentésére. 2009 óta van érvényben, és 2019-ben jelentősen módosult. A rendelet alkalmazásában az egyes járművek CO2-kibocsátását szabványos körülmények között mérik laboratóriumban, és nem közúton. A 01/2024. számú különjelentés „Az autók szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése: az intézkedések végre lendületet kapnak, de még mindig kihívások állnak előttünk” elérhető az Európai Számvevőszék honlapján.