Tényleg robotautókat akarunk?

Tényleg robotautókat akarunk?

A jövő autói, a hajtás típusától függetlenül, egyre inkább automatizáltak lesznek – először egyéni feladatokat és vezetési helyzeteket vállalnak, majd önállóan vezethetnek. "Egyrészt növekszik a forgalom volumene és ezáltal a komplexitás, másrészt a biztonság semmi esetre sem csorbulhat. Az automatizált rendszerek tehermentesíthetnek minket" - mondja Marion Seidenberger, az Öamtc közlekedéspszichológusa. Az autósklub saját tesztjei azt mutatják, hogy a jól működő asszisztens rendszerek segíthetnek a balesetek számának csökkentésében, vagy legalábbis a balesetek súlyosságának jelentős csökkentésében. A széleskörű bevezetésnél azonban a műszaki megvalósíthatósági és jogi kérdések mellett a vezetők elfogadása is akadozó pont.

A mobilitási klub 2022 áprilisában felmérést végzett 860 tag körében, hogy megragadja a hangulatot. A megkérdezettek elsősorban a fogyatékkal élők (26 százalék), az ingázók és a sokat közlekedők (21 százalék), az idősek (15 százalék), valamint az ittas vezetéssel vagy gyorshajtással más közlekedőket veszélyeztetők (15 százalék) számára látnak előnyt az önvezető autókban. Arra a kérdésre, hogy az automatizált vezetés meddig mehet vagy kell, figyelemre méltóak a válaszok 2016-hoz képest: a megkérdezettek 28 százaléka azon a véleményen, hogy az autónak teljes mértékben át kell vennie az összes vezetési feladatot (2016: 17 százalék). A résztvevők 57 százaléka szerint az autónak a lehető legjobb támogatást kell nyújtania, de a fő felelősség a vezetőé marad (2016: 63 százalék). A megkérdezettek mindössze 13 százaléka gondolja úgy, hogy az autónak csak alapvető biztonsági mechanizmusokat kell felszerelnie (2016: 19 százalék).

A megkérdezettek 63 százaléka az automatizált vezetés fő előnyét abban látja, hogy segít elkerülni a közlekedési baleseteket. Az is előnyt jelentene, ha nem kell hosszú, monoton utakon autózni (46 százalék). A válaszadók 40 százaléka előnynek tartja, hogy olyan emberek is vezethetnek, akik ezt maguk sem tudják megtenni. A megkérdezettek 38 százaléka várja, hogy többé ne kelljen parkolnia. A résztvevők 37 százaléka látja előnyét abban, hogy többé nem kell folyamatosan figyelnie a sebességkorlátozásokat. Legalább 14 százalékuk számára az önvezető autók előnye az lenne, hogy útközben is aludni tudnának. "Bizonyos kiábrándultság figyelhető meg a „Nem kell többé egyedül megbirkózni a stresszes helyzetekkel" kérdésnél: a klub 2016-os összehasonlító felmérésében 40 százalék említette ezt az automatizált vezetés előnyeként, idén viszont már csak 29 százalék. Ez arra utalhat, hogy a technológiában ma már egy kicsit kevésbé bíznak meg" – mondja a közlekedés-pszichológus.

Az egyik kérdés az ÖAMTC tagjaihoz az volt, hogy mai szemmel nézve milyen fő gondjaik lennének egy önvezető autó vásárlásával kapcsolatban. Az első számú fenntartás a megkérdezettek körében az automatizált járművek helytelen döntéseitől való félelem – ez jelentősen, 76 százalékról (2016) 67 százalékra (2022) esett vissza. Az elektronikus hibákkal vagy károkkal kapcsolatos aggodalmak 72 százalékról (2016) 65 százalékra (2022) csökkentek. A megkérdezettek figyelemre méltó 56 százaléka attól tart, hogy a hackerek támadásaik vagy a jármű átvétele valaki más által. Ebben az összefüggésben fontos szempont az adatbiztonság. "A rendszerek egyre intelligensebbek és hálózatba kapcsolódnak. Közúti biztonság szempontjából ez üdvözlendő – de az autó semmi esetre sem válhat adatpolippá. Az Öamtc számára egyértelmű, hogy a járműben generált és esetleg tárolt adatok felhasználásáról csak a jármű tulajdonosa dönthet" – magyarázza Seidenberger. Az adatszuverenitással kapcsolatos kérdések mellett a hackerek és az adatlopások elleni védelem is olyan téma, amely a mobilitási klub fókuszában áll.