Kinek a tulajdonában vannak a német autógyártók?
A Porsche, a Piëch és a Quandt családok továbbra is irányítják a német autógyártók vagyonát. A kínai és a közel-keleti befektetők azonban már régóta fektetnek be. És sokkal erősebb, és ezért erősebb a vártnál.

Kinek a tulajdonában vannak a német autógyártók?

Aki figyelmesen követi a híreket, nem kerülhette el, hogy észrevegye a legutóbbi vitát az FC Bayern München éves közgyűlésén. A klub katari szponzorációjáról van szó, amely feldühíti a szurkolótábor egy részét az emírség emberi jogainak megsértése miatt. Ez körülbelül 20 millió euró. Persze ez csak a jéghegy csúcsa, mert ahogy a megfigyelők joggal jelezték, a klubnak sokkal fontosabb szponzori szerződése is van az Audival. Az autógyártó még a Bayern Münchenben is részesedéssel rendelkezik. Az Audi szülő VW-ben pedig csak Katarnak van részesedése. Az autóipar ezt alkalomként használta fel, hogy közelebbről is szemügyre vegye a német autógyártók jelenlegi részvényesi struktúráját.
Maradjunk a VW-nél. Az úgynevezett free floatnak, azaz a „kisrészvényeseknek” itt hagyományosan nincs beleszólása. A fő részvényesek, mint például a Piëch/Porsche család, amely a Porsche Automobil Holding SE-n keresztül a részvények több mint 31 százalékát birtokolja, és Alsó-Szászország állam irányítja a csoportot. És már évek óta a Qatar Holding is, amelyen keresztül a sejkség a részvények 14,6 százalékát birtokolja.
Pletykák a VW új szerkezeteiről
A VW-nél egyébként láthatóan a csoport és a részvényesi struktúra jelentős átalakítása zajlik. Német sajtóértesülések szerint a család jelenleg vizsgálja VW-részvényeik eladását. A pénzt állítólag a Porsche sportautó-leányvállalatba akarja fektetni, amely IPO-ra – és így a VW-ből való kiválásra – készül.
A BMW tulajdonosi szerkezete valamivel egyszerűbb – különösen, ha tudjuk, hogy a Quandt család áll az Aqton befektetési társaság mögött. Valójában Stefan Quandt és nővére, Susanne Klatten felosztották az örökséget a megfelelő szavazati jogokon. Így ők irányítják az autóipari céget, de a részvények több mint 53 százaléka szabadon forgalomban van.
Marad a harmadik szám: Daimler. A Mercedes anyja részben kínai kézben van. Ezek viszont nagyobbak, mint korábban gondolták. Ez a következőket jelenti: A Daimler teherautó üzletág kiválása következtében a Beijing Automotive Group (BAIC) nyilvánosságra kell hoznia részesedését, és éppen most jelentette be, hogy már tíz százalék körüli (összesen pontosan 9,98 százalékos) birtokában van a Daimler-nek (ezt a cégcsoport hivatalos részvényesi táblázata nem is veszi figyelembe – lásd a képeket). A pekingi állami cég egy vegyes vállalaton keresztül a svábok gyártópartnere is.
De a kínai befolyás a Daimlernél nem ér véget: egy bizonyos Tenaciou3 Prospect Investment Limited is birtokolja a részvények közel tíz százalékát. A Tenaciou3 Prospect mögött Li Shufu kínai befektető áll a Geely autógyártó cégtől. Tehát biztosan kijelentheti: ami Alsó-Szászország a VW számára, az most Kína a Daimler számára: egy alapvető részvényes, aki nélkül semmi sem működik.
Aki fizet, az alkot
Szigorúan véve itt még rosszabb a helyzet, mert a VW-vel ellentétben nincs ellensúlyként erős német nagyrészvényes. A Daimlerben egy közel-keleti befektető is érintett: a Kuvaiti Befektetési Hatóság a Mercedes-gyártó részvényeinek csaknem hét százalékát birtokolja. Mindenesetre a német autóipar egésze már nem német kézben van; már nagyrészt a közel- és távol-keleti főrészvényesek ellenőrzése alatt áll. Nem atipikus a jelenlegi gazdasági hatalmi szerkezetre nézve. És itt elérkeztünk a futball teljes köréhez. Ott is - főleg az angol Premier League-ben - egyre több ázsiai kontinens befektető irányítja.