Nagyon praktikus: A szabadság elévülése – amit főnökként szem előtt kell tartania
Dominik Leiter, a bécsi Weisenheimer Legal ügyvédje és partnere hasznos jogi tippeket ad az autóipari gyakorlathoz. Ezúttal a szabadság elévülésének jelenlegi jogi helyzetét ismerteti.

Nagyon praktikus: A szabadság elévülése – amit főnökként szem előtt kell tartania
Önmagában az üdülési törvény 4. § (5) bekezdésének 1. mondata önmagában nem különösebben bonyolult, amikor kimondja: „Az üdülési jogosultság annak az üdülési évnek a végétől számítva két év elteltével jár le, amelyben keletkezett.” Tehát munkáltatóként egy naptárral az egyik kezében, a másikban pedig a már felhasznált szabadságnapok nyilvántartásával gyorsan tudna válaszolni a munkavállaló szabadságkérésére, nem? Itt röviden kifejtem, hogy miért nem ilyen egyszerű az egész, és mire kell ezzel összefüggésben figyelniük a munkáltatóknak.
Először is az alapok: A munkavállalókat munkaévenként öt, esetleg hat hét szabadság illeti meg. A munkaév a munkaviszony első napjával kezdődik, de meg lehet állapodni, hogy a munkaév a naptári évnek felel meg. A szabadságjogosultság annak a munkaévnek a végétől számított két év elteltével jár le, amelyben keletkeztek. Ha a munkaév megegyezik a naptári évvel, a 2021. január 1-jén keletkezett szabadságjogosultság 2023 végén jár le.
Az EB döntött
Az Európai Bíróság azonban most úgy döntött, hogy a szabadságigény csak akkor évülhet el, ha a munkáltató bizonyítani tudja, hogy tájékoztatta munkavállalóját a közelgő elévülésről, felkérte a szabadnapok felhasználását, és lehetővé tette azok felhasználását is.
Azonban még az EB döntése előtt a munkáltató azon állítását, hogy a szabadságjog már lejárt, gyakran sikeresen ellensúlyozták egy másik érvvel: a vállalati gyakorlat meglétével. Leegyszerűsítve: bizonyos, egy cégben idővel kialakuló körülmények kötelezővé válhatnak, így a munkáltató már nem tud egyoldalúan eltérni azoktól. Ha a munkáltató mindig megengedi dolgozóinak, hogy a már lejárt szabadságjogokat felhasználják, akkor felmerülhet egy ilyen vállalati gyakorlat.
Munkáltatóként ezért tanácsos olyan rendszert bevezetni, amely biztosítja az EB követelményeinek való megfelelést, és ha lehetséges, megakadályozza a vállalati gyakorlat kialakítását, ha lehetséges, hogy a felhalmozott szabadságnapok lejárjanak.