Motor szimpózium: A hajtásrendszerek versenye

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am und aktualisiert am

A 39. Bécsi ENGINE SYMPOSIUM-on európai beszállítók és autógyártók bemutatták, hogyan szeretnék a rossz hírű dízelmotort alkalmassá tenni a jövőre. Egyúttal alternatív hajtástechnológiákat is bemutattak – izgalmas lesz a verseny.

Am 39. Wiener MOTORENSYMPOSIUM zeigten die europäischen Zulieferer und Autohersteller, wie sie den in Verruf geratenen Dieselmotor fit für die Zukunft machen wollen. Gleichzeitig stellten sie alternative Antriebstechnologien vor – der Wettlauf wird spannend.
A 39. Bécsi ENGINE SYMPOSIUM-on európai beszállítók és autógyártók bemutatták, hogyan szeretnék a rossz hírű dízelmotort alkalmassá tenni a jövőre. Egyúttal alternatív hajtástechnológiákat is bemutattak – izgalmas lesz a verseny.

Motor szimpózium: A hajtásrendszerek versenye

Elektrisches Antriebssystem von Audi, Brennstoffzelle von Mercedes (linke Seite). Motorenpapst Hans Peter Lenz eröffnete das 39. Wiener Motorensymposium, die AVL List GmbH präsentierte High Performance Cars (oben).
Neuer Mercedes-Dieselmotor OM 654 D16

A Bosch vezető hajtóműfejlesztője, Andreas Kufferath finom szavakkal jelentette be a bécsi motorszimpóziumon egy kis szenzációt: „Jó úton haladunk afelé, hogy a dízelmotort szinte károsanyag-kibocsátásmentessé tegyük.” A Bosch által kifejlesztett tesztjárművel a nitrogén-oxid-kibocsátást kilométerenként 13 milligrammra, így a jövőbeli szigorú kipufogógáz-határértékek mintegy tizedére sikerült csökkenteni. Még a közúti forgalomban a valósághű RDE-teszteken is megtartották a szenzációsan alacsony értékeket – ez egy technológiai áttörés, és ezáltal egy halottnak nyilvánított hajtási forma lehetséges újjáélesztése. Feltéve, hogy még nem késő, mert a dízelmotorról alkotott kép mélyen hanyatlik, miután kiderült a gyártók csalása.

„Jó úton haladunk afelé, hogy a dízelmotorokat gyakorlatilag károsanyag-kibocsátásmentessé tegyük.”ANDREAS KUFFERATH, A BOSCH DRIVE FEJLESZTŐ

DRÁGA KIPUFOGÓ KEZELÉS

Mint minden évben, mintegy 1000 motorszakértő érkezett a világ minden tájáról a Hofburgban megrendezett Bécsi Nemzetközi Motorszimpóziumra, ahol bemutatták legújabb kutatási eredményeiket és új fejlesztéseiket. Andreas Kufferath előadásában elmagyarázta, hogyan oldották meg fejlesztői a dízelmotor károsanyag-kibocsátási problémáját: "Javítottuk a meglévő és bevált alkatrészek kölcsönhatását, és mindenekelőtt optimalizáltuk a hőkezelést." Az eddigi probléma: egy NOx katalizátor gyorsan lehűl szabadonfutáskor és stop-and-go forgalomban, és nagyrészt leáll. A megoldás a katalizátor felmelegítése vagy utólagos befecskendezéssel, ami természetesen kismértékben növeli a jármű üzemanyag-fogyasztását, vagy a 48 voltos elektromos rendszer túlfeszültségeivel. Olyan erőfeszítés, amely csak a felső középosztálybeli járművek esetében kifizetődő; az ilyen komplex kipufogógáz-tisztítás egyszerűen túl drága a kisautók számára. Kufferath pragmatikusan látja a dolgot: "Ha csak városban vezetsz, valószínűleg jobban jársz egy elektromos autóval."

ÚJ DÍZEL A KIRAKRABBAN

A Volkswagen, a Mercedes-Benz és a BMW mindenesetre nem gondol búcsút egy olyan technológiának, amely a kereslet csökkenése ellenére is óriási profitot hozott az elmúlt évtizedekben. Mindhárom gyártó magabiztosan mutatta be új dízelmotorjait:

▶ Markus Köhne, a VW dízelmotor-fejlesztési vezetője bemutatta az új, 2,0 literes, négyhengeres, EA288 evo dízelmotort hatékony SCR rendszerrel a motorszimpóziumon. Az egység teljesíti a jelenlegi károsanyag-kibocsátási jogszabályok korlátait a tesztpadon és a „valódi vezetésben”, műszakilag pedig úgy tervezték, hogy megfeleljen a következő emissziós szint követelményeinek 2019-től. Emellett a CO2-kibocsátás akár tíz százalékkal is csökkent az előző motorhoz képest, a teljesítmény és a nyomaték pedig kilenc százalékkal nőtt. Az új VW dízelt kezdetben a hosszirányban beépített motorral és mild hibriddel szerelt Audi modellekben használják majd, és várhatóan 2021-ig leváltja a csoport összes dízeljárműjének motorját. Két teljesítményosztályt kínálnak 100-120 kW és 121-150 kW között.

▶ Franz Steinparzer, a BMW Steyr dízelmotor-fejlesztési vezetője egy új dízelmotor-családot is bemutatott, amelynek CO2- és NOx-kibocsátása megfelel az előírt határértékeknek. A korszerűsített befecskendezési technológiának, a kétfokozatú turbófeltöltésnek és a rendkívül hatékony kipufogógáz-csökkentő rendszernek köszönhetően a BMW-re jellemző teljesítmény és dinamikus jellemzők megmaradtak. Az egységet a BMW X4 M40d-ben használják, és 240 kW-ot ad le, az előző járműhöz képest jelentősen alacsonyabb üzemanyag-fogyasztás mellett.

▶ A Daimler is ragaszkodik a dízeltechnológia továbbfejlesztéséhez, és bővíti OM 654 dízelmotor-családját. Az új, 1,6 l-es belépőmotorral a Mercedes a 180d és 200d pozíciókban 90, illetve 118 kW teljesítménnyel egészíti ki motorkínálatát. A nagyon alacsony károsanyag-kibocsátási szint elérése és az RDE Stage 1 vagy EU 6d TEMP teljesítése mellett a fejlesztési cél a fogyasztás jelentős csökkentése volt – magyarázta Markus Kemmner, a Daimler AG osztályvezetője. Az új belépő szintű motor használatát 2018-ra tervezik az E-osztályban és a megújult C-osztályban.

VILLAMOSENERGIA ÉS HIDROGÉN

A Hofburgban az Audi bemutatta első sorozatban gyártott elektromos hajtását az Audi e-tronban való használatra. Az elektromos rendszer szíve egy 95 kWh-s, 400 voltos nagyfeszültségű tárolórendszer – az Audi fejlesztése, ahogy Siegfried Pint, az Audi fejlesztési-villamosítási-hajtási vezetője előadásában hangsúlyozta. A lítium-ion akkumulátort az Audi brüsszeli gyárában gyártják, és körülbelül 500 kilométeres hatótávolságot biztosít. A két elektromos hajtótengely a magyarországi Audi motorgyárban készül. A Mercedes-Benz viszont folytatja az üzemanyagcellás hajtások fejlesztését. A korábbinál mintegy 30 százalékkal kompaktabb hidrogénüzemű hajtásrendszer most először fér el teljesen a motortérben – számolt be Christian Mohrdieck, a Daimler üzemanyagcella-igazgatója. Az új hajtásban, amelyet először a Mercedes-Benz GLC F-CELL-ben alkalmaznak, az üzemanyagcella-köteg teljesítménysűrűsége megduplázható, a platinatartalom pedig 90 százalékkal csökkenthető, ami jelentős költségcsökkenést eredményez.