Supply Chain Act: Új átvilágítási kötelezettségek a vállalatok számára

Supply Chain Act: Új átvilágítási kötelezettségek a vállalatok számára

2013. április 24-én volt Bangladesben. Mint minden nap, emberek ezrei dolgoznak textilgyártásban olyan óriáscégeknél, mint a Benetton, a Kik és a Walmart a Rana Plaza nevű gyárépületben. Sokkal több, mint napi nyolc óra olyan bérért, amely éppen elég a túléléshez. Kritikus szerkezeti sérüléseket fedeztek fel az előző napokban. Sebaj: a (nagyrészt női) munkaerő kénytelen tovább dolgozni. Hirtelen összedől az épület. 1100 ember meghalt és további 2000 megsebesült.

2021. június 11-én, több mint nyolc évvel később a német Bundestag – nem utolsósorban a Rana Plaza-ra reagálva – törvényt fogadott el az ellátási láncok vállalati átvilágításáról (Supply Chain Due Diligence Act, LkSG), amelynek célja, hogy megakadályozza az ilyen katasztrófák és az embertelen munka megismétlődését világszerte. Ennek messzemenő következményei vannak a gazdaságra nézve. 

A törvény, amelyet gyakran csak az ellátási láncról szóló törvénynek neveznek, a több mint 3000 alkalmazottat foglalkoztató német vállalatok (amelyek székhelye vagy akár csak fióktelepe Németországban vannak) 2023. január 1-től kötelesek biztosítani az ellátási láncukban bizonyos emberi jogi és környezetvédelmi előírások betartását. 2024. január 1-jétől a törvényt 1000 fős küszöbtől kell alkalmazni. 

Amit az ellátási láncról szóló törvény előír

De mit is szabályoz pontosan az ellátási lánccal kapcsolatos átvilágításról szóló törvény? Az ENSZ keretein belüli nemzetközi megállapodások már megkövetelik bizonyos minimumszabályok betartását, például a gyermekmunka vagy a rabszolgaság tilalmát. Mivel azonban ezek nem jártak a kívánt sikerrel, a német szövetségi kormány kénytelen volt cselekedni. Immár törvényben kötelezi a nagyobb cégeket, hogy ne csak maguk az emberi jogi és környezetvédelmi előírások tekintetében tartsák be ezeket az előírásokat, hanem befolyásolják beszállítóikat is, hogy azok is teljesítsék átvilágítási kötelezettségeiket. Ez magában foglalja a helyi munkajog betartásának biztosítását is.

Ezt kell tenni a kellő gondosság szempontjából

Végső soron a teljes ellátási lánc mentén megfelelő gondossággal kell eljárni, innen ered a teljes hivatalos név: Supply Chain Due Diligence Act. Emiatt a vállalatok kötelesek szerződéses biztosítékokat szerezni a szállítóktól. Képzést és továbbképzést, valamint ellenőrzési intézkedéseket kell bevezetni. Fontos a dokumentációs, jelentéstételi, megelőzési és szervezési intézkedések, valamint egy független panasztételi eljárás kialakítása (egyfajta „bejelentési forródrót”).

Ha a társaság most tudomást szerez jogsértésekről, megelőző intézkedéseket kell hoznia az elkövetővel szemben, és meg kell alkotnia és végre kell hajtania egy megelőzési, megszüntetési vagy minimalizálási koncepciót. Ez néha bonyolult és költséges lehet. A jogszabályi előírások megsértése sokba kerülhet az érintett cégnek: a cég átlagos éves forgalmának akár két százalékáig terjedő bírság is kiszabható. Nem is beszélve az ilyen jogsértésekből és az esetleges polgári jogi igényekből eredő jó hírnév sérelméről. Emellett a nyilvános pályázatokon való részvétel tilalma van érvényben.

Kötelezettségek az osztrákoknak is 

Az új törvény – még ha a németországi szövetségi kormány kezdeményezte, és az ottani Bundestag is elfogadta – az ausztriai cégeket is érinti. Azoknak a cégeknek, amelyek beszállítói az érintett német cégeknek, és ezért üzleti kapcsolatban állnak velük, sok tennivalójuk lesz saját maguknak – ezek a német cégek ugyanis megpróbálják áthárítani az ellátási láncról szóló törvény szerinti kötelezettségeiket a közvetlen beszállítóikra, amennyiben ez a további ellátási láncot érinti. És ezek viszont a beszállítóiknak és így tovább.

"Németországban körülbelül 600 vállalat van több mint 3000 alkalmazottal, és több mint 3000, amelyek több mint 1000 embert foglalkoztatnak" - magyarázza Roland Falder, az Emplawyers müncheni partnere: "Azonban ismét sok beszállítójuk van. Tehát annak a kockázata, hogy egy érintett vállalat ellátási láncába tartozzanak, nem olyan alacsony, még akkor is, ha néhány saját vevője van."

De mi is pontosan az „ellátási lánc”? Ez magában foglalja mindazon bel- és külföldi lépéseket, amelyek az érintett cég termékeinek gyártásához és/vagy szolgáltatásainak biztosításához szükségesek. Ez vonatkozik a termék alapanyagaira vagy alkatrészeire, a termeléshez szükséges szolgáltatásokra, de azokra is, amelyek csak közvetve szükségesek, mint például a biztosítási, logisztikai vagy tanácsadói szolgáltatások (pl. adótanácsadás vagy jogi tanácsadás). 

Ebből a szempontból az ellátási lánc inkább egy fordított „ellátási fa”, sok ággal. És először azonosítani kell őket. És nem maradnak állandóak, mert a beszállítók időnként változnak.

A beszállítóknak most kell cselekedniük

Mit kell most tenniük azoknak az osztrák beszállítóknak, akik egy német vállalat ellátási láncába tartoznak? "Nos, ez bizonyos mértékig attól függ, hogy az ügyfele milyen kötelezettségeket ró rád. De feltételezhető, hogy ezek nagyon kiterjedt kötelezettségek lesznek" - mondja Dominik Leiter, a bécsi Weisenheimer Legal ügyvédje és partnere. 

Ügyfeleik kötelezettségeinek teljesítése érdekében olyan folyamatot kell végrehajtani, amelyben a saját ellátási láncukat elemzik. Meg kell határozni a belső felelősségeket, be kell vezetni a folyamatokat és az iránymutatásokat, valamint az alkalmazottak képzését kell végezni az azonosított megfelelőségi megsértések ellenőrzése és reagálása érdekében.

De mi történik akkor, ha nem tudja orvosolni a szabványok megsértését, amelyről tudomást szerzett, például azért, mert a távol-keleti al-alszállító nem működik együtt? Ekkor valószínűleg meg kell szüntetnie a szállítási kapcsolatot, mielőtt a német cég ugyanezt tenné az Önnel kötött üzleti kapcsolattal. A Weisenheimer Legal azt tanácsolja a vállalatoknak, hogy gyorsan és proaktívan foglalkozzanak a problémával. Ezt felhasználhatod a marketingben.

Az európai ellátási láncról szóló irányelv egyébként már uniós szinten is készül. Szakértők szerint még nem lehet megbecsülni, hogy az Európai Unió ezt ténylegesen mikor hajtja végre, de valószínűleg előbb-utóbb megtörténik. Többek között ezért is érdemes a vállalkozásoknak most lépni, és foglalkozni az ellátási láncról szóló törvény kezdeményezésével. Leiter Dominik további érveket hoz fel ehhez: „Kiegészítő erőfeszítés nélkül megtudhat fontos dolgokat saját beszállítóiról, és versenyelőnyre tehet szert más szolgáltatókkal szemben.”

Európai szinten már készül az ellátási láncról szóló irányelv, amely az ausztriai vállalatoktól is megköveteli, hogy ügyeljenek az alapvető jogokra és a környezetvédelmi előírásokra az ellátási láncukban. Egyelőre nem tudni, hogy ezt az irányelvet mikor kell végrehajtani.

Az ellátási láncról szóló törvény: Ausztria jóváhagyása

Megértés van az ilyen törvények iránt a politikában. Gerald Loacker, a Neos környezetvédelmi és gazdasági szóvivője a KFZ Wirtschaft kérdésére azt mondta: "Még ha a globális gazdaságra vonatkozó korlátozásokat mindig nagyon óvatosan kell mérlegelni, a társadalmi és környezeti dömpinget megakadályozó szabályozások üdvözlendők." Természetesen hozzáteszi a következő figyelmeztetést: „Amíg az ilyen szabályozások nem túlzóak, és nem teszik felelőssé a vállalkozókat olyan dolgokért, amelyek egyszerűen kívül esnek a befolyási körükön.”

Természetesen az ilyen szabályozás nem lehet túlzó, és nem teheti felelőssé a cégeket olyan dolgokért, amelyek egyszerűen kívül esnek a befolyási körükön. Ez a veszély az új ellátási láncról szóló törvény miatt nem áll fenn, főleg, hogy a német törvények nem követelik meg a cégeket, hogy sikeresek legyenek, hanem csak ésszerű erőfeszítéseket. De hangsúllyal. 

Összegzés: 

Az új ellátási lánc törvénnyel a németországi szövetségi kormány előrelépést tesz az emberi jogok érdekében: a Bundestag a vállalatokat teszi felelőssé a vállalati átvilágítás gyakorlásáért. A teljes értékláncukon. A nagyobb cégeknek kötelességük biztosítani az emberi jogok védelmét és a környezetvédelmi normák betartását az ellátási láncuk során, valamint a vonatkozó információkat beszerezni. Mivel az általános átvilágítási kötelezettségek közé tartoznak a beszállítókkal fennálló üzleti kapcsolatok is, az osztrák cégeket is érinti a törvény - ha nagy német cégek beszállítói. A szakértők azt tanácsolják ezeknek a cégeknek, hogy aktívan gyakorolják átvilágítási kötelezettségeiket, és tegyék meg a megfelelő intézkedéseket – a tájékoztatástól és a dokumentációtól a munkavállalók képzéséig és a megelőző intézkedések végrehajtásáig.