A kereskedői szövetség küzd az adatokhoz való hozzáférésért
Az új autók értékesítésére vonatkozó vertikális csoportmentességi rendelet 2022 májusában lejár. A Cecra kereskedői szövetség állásfoglalásban határozza meg kereteit – és mindenekelőtt az adatokhoz való hozzáférésért küzd.

A kereskedői szövetség küzd az adatokhoz való hozzáférésért
"Kiegyensúlyozott kapcsolatra van szükségünk a gyártók és a kereskedők között. Ez a kapcsolat azonban csak akkor lehet kiegyensúlyozott, ha a kereskedők szükséges befektetései biztosítva vannak, így nem kell tartaniuk szerződéseik hirtelen felmondásától." Ez a Cecra európai gyártók szövetsége aktuális állásfoglalásának eredeti hangvétele, angolról lefordítva, amely elérhető az autóipar számára. Az egyesület jelenleg több mint veszélyben látja ezt a kapcsolatot.
Az európai járműkereskedelem már 2013-ban súlyosan érintette, amikor a Chevrolet kivonult a piacról. Idén tavasszal a Stellantis felmondta a kereskedői szerződéseit is. Mindkét esetben mindössze két év felmondási idővel. Mint arról beszámoltunk, a Stellantis-csoport teljesen átpozicionálja magát, ezért az új csoporthoz tartozó márkák értékesítési és szervizpartnerei értesültek arról, hogy kereskedői szerződéseiket 2021. május 31-én, kétéves felmondási idővel felbontják. A szerződések tehát 2023. május 31-én járnak le.
És akkor a szövetség Ausztriára is hivatkozik: A kiskereskedők rovására meglévő egyensúlyhiányt az agresszív üzleti gyakorlat is okozza. Ezeket az ausztriai legfelsőbb bíróság is megerősítette a PSA ellen 2021 márciusában hozott ítéletében a felső-ausztriai Peugeot márkakereskedővel, a Büchl-lel folytatott jogvitában. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a Peugeot évekig visszaélt a kereskedők feletti piaci erejével. Ez Európa-szerte riasztotta az ipart, különösen azért, mert messzemenő hatások és esetleges későbbi perek várhatók vagy legalábbis elképzelhetők. A Büchl-üggyel kapcsolatban a Cecra vezérigazgatója, Bernard Lycke „áttörésről” beszélt a gyártók és a kereskedők közötti méltányosabb kapcsolatokért folytatott több évtizedes küzdelemben.
Félelem, hogy a kereskedőket megkerülik
A mostani állásfoglalás sokkal többről szól, mint az egyes gyártók kellemetlen gyakorlatairól: a szövetség attól tart, hogy hozzáférhetnek a járműadatokhoz, illetve attól tartanak, hogy a gyártók a felhalmozott adatokkal a jövőben egyre inkább rányomják a közvetlen értékesítést és a kereskedőket. A kereskedők képviselői követelik, hogy a tisztességes verseny érdekében mindenki számára hozzáférhető legyen az OEM-ek által gyűjtött járműadatokhoz (a karbantartástól a távdiagnosztikáig). Ez vonatkozik a fogyasztói magatartásra vonatkozó adatokra, valamint a műszaki adatokra.
Mindezt be kell építeni az új vertikális csoportmentességi rendeletbe – ezt egyértelműen követeli a szövetség, amely nem kevesebb, mint 336 000 cég érdekeit képviseli, amelyek viszont mintegy 2,9 millió munkahelytől függenek. A Cecra a jogi és gazdasági keret pontos meghatározását és kidolgozását kéri az új környezetben.
Az állásfoglalás a megfelelő időben érkezik. Mert a csoportmentességi rendeletek (GMO-k) hamarosan lejárnak. 2022. május 31-én jár le az ún. vertikális GVO, amely az újautó-értékesítésre vonatkozik. A gépjármű GVO, amely az értékesítés utáni területre, valamint a szervizszerződésekre vonatkozik, egy évvel később, azaz 2023-ban. Ezért új szabályozást kell egyeztetni.
Megbeszélés szükséges
Az előbbivel, az úgynevezett 330/2010-es rendelettel (az értékesítés utáni terület a 461/2010-es számmal) kapcsolatban az EU Bizottsága egy éve azt nyilatkozta, hogy az online kereskedés növekedése miatt megváltoztak az általános feltételek. De itt is részletes vitára van szükség.
A Cecra azt kéri, hogy rögzítsék, hogy a közvetlen értékesítés többé ne mentesüljön, ha a gyártói eladások több mint 20 százalékát teszi ki. Az EU Bizottság által nyáron előterjesztett tervezet bonyolult szabályozást ír elő, amelyben a mentességi határ az eladások 30 százalékát is elérheti. Az információcserét illetően azonban nem kellene mentességi korlátokat meghatározni (még az eladások javasolt 10 százalékát sem). Végső soron az adatokhoz való (kizárólagos) hozzáférésnek jelentős negatív horizontális hatásai lehetnek a versenyre – függetlenül az érintett vállalatok piaci részesedésétől.
A kettős árazás ezzel szemben az online közvetlen értékesítés miatt már nem kategorikus kifogás, de a gyártók által az interneten keresztül kínált árak nem lehetnek alacsonyabbak azon áraknál, amelyeket a kiskereskedők online kínálhatnak a gyártók által biztosított feltételek mellett, mivel ez utóbbiak egyébként de facto kiszorulnának az online piacról.