Dübörögnek a dolgok Európa autókereskedelmében

Dübörögnek a dolgok Európa autókereskedelmében

Mint arról beszámoltunk, az ausztriai legfelsőbb bíróság nagyrészt megerősítette a Peugeot elleni elsőfokú ítéletet a felső-ausztriai Peugeot-kereskedő Büchl-lel folytatott jogvitában. Ez azt jelenti, hogy a Peugeot évek óta visszaélt a márkakereskedők feletti piaci erejével. Pontosan ez az, ami most Európa-szerte riasztotta az ipart. A Cecra európai kereskedői szövetség most videokonferenciát szervezett, amelyen a győztes ügyvéd és a trösztellenes jogi szakértő, Dr. Peter Thyri bemutatta az esetet, és válaszolt a kereskedők kérdéseire Európa-szerte. Óriási volt a rohanás, egy nagy-britanniai kereskedő hangsúlyozta, neki is vannak hasonló problémái, egy spanyol nevű iparági képviselő pedig azt szerette volna tudni, hogy Thyri szerint most már csoportos perek is szóba kerülhetnek-e.

A Büchl-ügy

De először a dolgok. Mindenekelőtt itt kell röviden bemutatni a Büchl-ügyet: A Büchl cég már 2018 végén fordult a trösztellenes bírósághoz, mert – számos más ausztriai és európai Peugeot-kereskedőhöz hasonlóan – a PSA nyomasztónak tűnő követelményeitől szenvedett. „A PSA-nak most le kell állítania az új autók értékesítését, a kereskedőknek fizetett bónuszokat ügyfél-elégedettségi felmérésekkel kell összekapcsolnia, csökkentenie kell a kereskedők kereskedési árrését, ha nem érik el a PSA által szándékosan felfújt értékesítési célokat, és a PSA saját tevékenységén keresztül versenyeznie kell a kereskedőkkel a támogatott járműárakkal a végfelhasználói piacon” – összegzi Peter Thyri bécsi ügyvéd. A tröszt- és versenyjogi szakértő a Büchl céget képviselte a trösztellenes bíróságok előtti eljárásokban.

A PSA-nak vagy új anyavállalatának, a Stellantisnak, amely a Fiattal kötött házasságból jött létre, most reagálnia kell, és újra kell definiálnia kapcsolatát a hivatalos márkakereskedőkkel. Ennek határideje 2021. június 22. „A szerződéseket újra kell tervezni” – hangsúlyozza Thyri. Emellett a Büchl cégnél már elszenvedett kárt is ki kell számítani és ennek megfelelően meg kell téríteni. A Thyri az összes többi osztrák Peugeot márkakereskedő számára is közvetlen kötődést lát.

„De ettől eltekintve a többi márkának ezt most minden bizonnyal meg kell néznie” – mondta a szakértő. Ez pedig túlmutat Ausztria határain, bár a helyi antitrösztjognak is megvannak a maga sajátosságai. A Legfelsőbb Bíróság ítéletében azonban egyértelműen rámutat az európai trösztellenes jog párhuzamos alkalmazhatóságára. „Az uniós jog is érvényesült” – mondja Thyri. Az ítélet azonban nem határozta meg pontosan, hogy mi vagy melyik jog milyen szerepet játszott részletesen.

A következményektől való félelem

Thyri rámutat egy alapvető problémára, amelyet „Fear Factor”-nak nevez (az eseményt angolul tartották). Az a tény, hogy a függőségi viszonyban élő kisebb kereskedők általában nem merik bíróság elé vinni nagyhatalmú szerződéses partnereiket. „Ezért nem sok elbírált ügy van az autóiparban” – magyarázza az ügyvéd. „Bizonyára több ilyen per lenne, ha az emberek biztosabbak lennének abban, hogy igazságot kapnak” – mondja az ügyvéd. Büchlnek akkora lett volna a szenvedés, hogy mégis meg merte tenni. És ez most megtörhette az ördögi kört.

A gazdasági függőségekről számos országban, köztük Franciaországban és Németországban, de az uniós jogban is szó esik. A trösztellenes törvény nem csak az abszolút számokról, például a piaci részesedésekről szól, hanem a túlnyomó szerződéses partnerekkel kapcsolatos függőségekről is. A csoportos perekre nem fektetne túl nagy hangsúlyt, hiszen Európában ennek nincs hagyománya.  

A szakember összességében bízik abban, hogy a Büchl-ügy a Peugeot márkán túl, de Ausztria határain túl is érezteti hatását. Mert: "Végső soron a végső fogyasztóval szembeni tisztességről van szó. Versenyre van szükség a piacon, és ezért kell megvédenie az egyes kiskereskedőket." Ezekhez bizonyos függetlenségre és árképzési erőre lenne szükség. Az európai autókereskedelemben jelenleg nagyon gyakran nagyon kevés a szabadság az egyes kereskedők számára. 

Bosman üdvözletét küldi

A Cecra kereskedői egyesületnek már eszébe jut a Bosman-ügy – az Európai Bíróság (EB) ítélete, amely egy akkor még ismeretlen belga labdarúgóról nevezték el a futballvilágot. Az EB döntése megpecsételte a szerződések lejártát követő átigazolási díjak megszűnését, valamint az európai futballban addig megszokott külföldiekre vonatkozó korlátozásokat. Jean-Marc Bosman 1990-ben hozta meg azt a fontos döntést, hogy pert indít, miután az RFC Liège csökkentette a fizetését, majd megtagadta tőle a költözést. A második francia bajnokságba való átigazolás a klub túlzott átigazolási díjai miatt nem sikerült. Bosman pereléssel reagált, majd öt éven keresztül sikeresen végigküzdötte magát minden esetben.

A Cecra vezérigazgatója, Bernard Lycke a Büchl-üggyel kapcsolatban „áttörésről beszél a gyártók és a kereskedők közötti méltányosabb kapcsolatokért folytatott több évtizedes küzdelemben”. Lycke szerint az ítélet egy új típusú partnerség előtt nyithatja meg az utat az autóiparban.