E-mobilitás: hol tart pontosan Ausztria?

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am und aktualisiert am

Jól halad a közúti közlekedés villamosítása és az ezzel járó autóipar átalakulása. De hol van pontosan Ausztria, és merre tart? Az autóipar mérlegeli. 

Die Elektrifizierung des Straßenverkehrs und damit einhergehend die Transformation der Autoindustrie schreiten munter voran. Aber wo genau steht Österreich und wohin geht die Reise? Die KFZwirtschaft macht eine Bestandsaufnahme. 
Jól halad a közúti közlekedés villamosítása és az ezzel járó autóipar átalakulása. De hol van pontosan Ausztria, és merre tart? Az autóipar mérlegeli. 

E-mobilitás: hol tart pontosan Ausztria?

Idén eddig több mint 17 000 új elektromos autót regisztráltak Ausztriában. Ez már több, mint az előző év egészében: 2020-ban összesen 15 972 elektromos autót vásároltak. A július végi hasonló időszakhoz képest 195,4%-os növekedés történt. Ez azt jelenti, hogy az összes új regisztráció 11,2 százaléka elektromos meghajtású autó. Az elektromos autók összlétszáma 2021 első félévének végén 59 289 jármű volt. 

Idén egyébként Felső-Ausztriában regisztrálták a legtöbbet 3430 darabbal, ezt követi Alsó-Ausztria és Bécs. Burgenland az élmezőnyben van az elektromos autók terén, ahol idén kevesebb mint 500 új járművet regisztráltak. 

Az autóeladásokkal párhuzamosan a töltési infrastruktúra is rohamosan növekszik: Ausztriában jelenleg mintegy 8600 nyilvánosan elérhető töltőpont működik. „Ezzel Ausztria Európa felső harmadába kerül” – mondja Andreas Reinhardt. Az Ausztriai Elektromobilitás Szövetségi Szövetségének (BEÖ) új elnöke tovább akarja tolni a töltési infrastruktúra bővítését. A szövetség tizenegy ausztriai energetikai cég érdekeit képviseli. „A következő fontos lépés a privát töltési lehetőségek gyors bővülése a lakóházak mélygarázsaiban.” Az elektromos járművek 80-90 százalékát otthon vagy a céges parkolóban töltik fel, ahol huzamosabb ideig parkolnak. A BEÖ főnöke úgy látja, hogy „jogalkotási lépésekre van szükség” ezen a területen: 2022 januárjától – nem utolsósorban a BEÖ erőfeszítéseinek köszönhetően – a jogi akadályok a múlté kell, hogy legyenek, és jelentősen leegyszerűsödjön az utólagos telepítés, például az intelligens falidoboz társasházakban. 

„A privát töltési kapacitások jelentős növekedésére számítunk itt” – mondja Reinhardt. Tekintettel a romló éghajlati helyzetre, most még nagyobb sebességre van szükség ahhoz, hogy a közlekedés energiaátállása együtt sikerüljön. "A közelmúltban egy linzi lakótelepen végzett nagyszabású terepi teszt nagyon lenyűgözően demonstrálta, mennyire alkalmas az elektromobilitás a mindennapi használatra. Hat hónapon keresztül 51 háztartás cserélte ki égéstermékes autóját károsanyag-kibocsátásmentes elektromos autóra – és nagyon izgatottak voltak. Ebben a terepi tesztben, amelyet a Bécsi Műszaki Egyetem támogatott és a Linz AG partnerekkel együtt végzett, az elektromos mobilitás 5 százalékát tudtuk bebizonyítani. Az intelligens töltéskezeléssel megoldható a problémák megoldása” – mondja a BEÖ elnöke. 

Heimo Aichmaier Ausztriát is jó úton látja. Aichmaier az ország egyik vezető e-mobilitás szakértője. 2004 óta foglalkozik a témával, évekig dolgozott a Közlekedési Minisztériumban, az osztrák Mobile Power ipari szövetséget vezeti és a Smart Mobility Power cég ügyvezető igazgatója. Ez tanácsot ad a vállalatoknak az e-mobilitás megvalósításában, felméréseket és elemzéseket készít, minősítési méréseket és speciális szoftvereket kínál a konkrét igények meghatározásához, valamint rendezvénykoncepciókat. 

De melyek a legnagyobb kihívások az e-mobilitás továbbfejlesztésében? „A töltési infrastruktúra a hatótávolságot váltotta fel, mint a legnagyobb kihívást az e-mobilitás megvalósításában” – mondja Aichmaier. A magánszektort is döntő tényezőnek tekinti: a töltőrendszerek lakóépületekbe vagy garázsokba való beépítése körüli bármilyen egyértelműség hiánya nagy bizonytalansághoz vezetne. „A gázra kell lépnünk” – mondja a szakember, aki magántulajdonban egy Mazda MX 30-at és egy BMW iX3-at oszt meg feleségével. A szakértő a bonyolultság csökkentését is kéri a jogalkotótól, a kevesebb bürokrácia mellett érvelve. Örömteli, hogy a töltőpont-nyilvántartásban már nem csak a töltőpontok címét kell megadni, hanem a műszaki infrastruktúráról (csatlakozók, teljesítmény stb.), valamint az árképzésről és a fizetési módról is információt kell adni. 

Ausztria uniós összehasonlításban

Az EU-hoz képest Ausztria valójában egyáltalán nem áll rosszul a töltési infrastruktúrát illetően – az úthálózat tekintetében is. Az ACEA autógyártók szövetsége szerint ebben az országban minden 100 kilométernyi útra 6,1 töltőpont jut. Ezzel Ausztria az 5. helyet foglalja el Európában. Összehasonlításképpen: Lettországban és Görögországban, amelyek az EU-n belül a lista végén találhatók, mindössze 0,2 töltőpont jut 100 kilométerre. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 500 kilométert kell megtennie, mielőtt töltőállomást talál. Ausztriában persze van még hova fejlődni: Németországnak már 19,4 töltési pontja van 100 kilométeren, Hollandiának pedig éllovasként még 47,5 is. 

Valójában a szakértők szerint Ausztriában még mindig nagy szükség van a cselekvésre és az oktatásra: „A kábeleknek oda kell menniük, ahol az autók vannak, és nem szabad túlméretezni” – mondja Aichmaier az autóiparnak adott interjújában. A legtöbb esetben automatikusan kijelölik azokat a sorokat, amelyekre valójában nincs szükség. "Például, ha valaki tíz parkolóhelyet létesít töltőállomásokkal, nem feltétlenül kell tízszer 11/22 kW. Általában nincs ott egyszerre mind a tíz autó, sokszor csak műszakilag tud kevesebbet használni, és nem kell mindig nulláról 100 százalékra egyszerre tölteni" - mondja az e-mobilitás szakértője. Itt sok pénzt takaríthat meg, mert nem mindig kell a megfelelő kábeleket lefektetni. 
Általában fontos az egyedi koncepciók megalkotása, a szükséges teljesítmény és infrastruktúra meghatározása. A villamosenergia-megoldások egyénibbé és decentralizáltabbá válnának, például a fotovoltaikus rendszerekkel vagy a puffertárolókkal való interakció révén. Aichmaier szerint itt is új üzleti területek nyílnak meg. 

Általánosságban elmondható, hogy annak ellenére, hogy megérti, hogy sok műhelyüzemeltető fél a jövőt illetően az alacsonyabb karbantartási költségek miatt, például az elektromos autók olajcseréinek elmaradása miatt, új bevételi forrásokra is lát lehetőséget. Tippje: "Kövesse a kábelt, és nézze meg, milyen szolgáltatások állnak rendelkezésre." Ez a töltési infrastruktúra biztosításával kezdődik, annak szervizeléséig, amit villanyszerelővel is el lehetne végezni a csapatban. 

Nem kell aggódni az áramellátás miatt: „Nem az elektromos autók terhelik hálózatainkat” – mondja Aichmaier. A magánszektorban a töltés gyakran normál tápcsatlakozással történik – „akkukímélő és hálózatbarát”. És különben is: Ha elméletileg egy csapásra kicserélnék az összes autót, ahhoz csak 20 százalékkal több áramkapacitás kellene a szakember szerint. Valójában a „plug-in járművekre” való átállás fokozatosan halad. Így a hálózatok bővítése csak bizonyos területeken szükséges. Ráadásul sok autót éjszaka töltenek fel, ahol amúgy is van elég kapacitás. 

Az áram miatt nem fog meghibásodni

Reinhardt, a BEÖ főnöke így nyilatkozott: „Jelenleg Ausztriában lényegesen több termelési kapacitást, például szél- és PV-rendszereket építenek be, mint amennyi áramot igényelnek az újonnan üzembe helyezett elektromos autók.” És ez egy darabig így is marad: „Ha mind a mintegy 5 millió autót elektromos autóra cseréljük, a villamosenergia-fogyasztás 18 százalékkal nő a következő 40 évben, ez kezelhető feladat.” Ami azonban igaz: „A szükséges teljesítmény – ha este minden elektromos vezető egyszerre csatlakoztatja autóját – kihívások elé állítja az elektromos hálózatot.” Reinhardt szerint itt beruházásokra és intelligens megoldásokra lesz szükség ahhoz, hogy sok elektromos autót egyszerre lehessen tölteni. "Azonban 30-40 éves időszakról beszélünk, amely alatt a hálózatbővítésnek meg kell történnie." Természetesen nem látja a kínálati hiányok veszélyét. Az energiaszolgáltatók korán kifizették az előleget, és kiépítették az egész Ausztriára kiterjedő töltőpont-hálózatot, amelyet tovább bővítenek. 

Aichmaier szerint a hatótávolság már nem probléma. És nem csak azért, mert továbbfejlesztették az akkumulátortechnológiákat: "A témával kapcsolatos legfrissebb felmérésünk azt mutatta, hogy egy munkanapon megtett utak 91 százaléka kevesebb, mint 100 kilométer. A munkanapokon elektromosan megtett utak több mint kétharmada még 50 kilométernél is kevesebb" - számol be a Smart Mobility Power főnöke a cége által végzett tanulmányból. És még hétvégén is csak a megkérdezettek egy százaléka vezetne 300 kilométernél többet. „Alsó-Ausztriában, ahol általában nagyobb távolságokat kell megtenni, az átlagos teljes futásteljesítmény körülbelül napi 60 kilométer” – mondja Aichmaier. Mindezek a távolságok egyáltalán nem jelentenek problémát az elektromos autók számára. 

És hogyan fog tovább fejlődni a piac? A BEÖ főnöke, Reinhardt további gyors növekedésre számít: "A mobilitási átalakulás elején járunk: az elektromos motorok megelőzik a dízelmotorokat! Ezt a tendenciát különféle pénzügyi ösztönzők hajtják, az elektromos autó vásárlásától a magántöltő állomások népszerűsítéséig. Ráadásul a mindennapi használatra alkalmas modellkínálattal a lakosság bizalma is nő az alternatív hajtási formák iránt." Ami az elektromos autók új regisztrációját illeti, Ausztria már jócskán felülmúlja az előrejelzéseket, amelyek a klímacélok elérésén alapulnak.