A figyelemelterelés komoly veszélyt jelent a forgalomban

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am und aktualisiert am

A 2019-es baleseti statisztikákban a figyelmetlenség/figyelemelterelés továbbra is az egyik leggyakoribb baleseti ok az osztrák közúti forgalomban, 31,4 százalékkal.

In der Unfallstatistik 2019 zählte Unachtsamkeit/Ablenkung mit 31,4 Prozent weiterhin zu den häufigsten Unfallursachen im österreichischen Straßenverkehr.
A 2019-es baleseti statisztikákban a figyelmetlenség/figyelemelterelés továbbra is az egyik leggyakoribb baleseti ok az osztrák közúti forgalomban, 31,4 százalékkal.

A figyelemelterelés komoly veszélyt jelent a forgalomban

2019-ben 139 ember halt meg balesetben, mert ők vagy a másik fél részt vett a szembejövő forgalomban. A mobilitásklub aktuális vezetési tanulmánya, amely az ADAC-val közösen készült a teesdorfi ÖAMTC vezetéstechnikai központjában 45 tesztalany bevonásával, a különböző másodlagos tevékenységek vezetési magatartásra és közlekedésbiztonságra gyakorolt ​​lehetséges hatásait vizsgálta autók, kerékpárok és e-robogó vezetése során. A vizsgálat részeként minden vizsgált másodlagos tevékenység, többek között: A tárgyak kezelése, a kulacsból ivás, az okostelefonok használata és a navigációs rendszer vezetés közbeni használata bizonyíthatóan súlyos károsodást okoz a vezetési feladatban - járműtípustól függetlenül. "A tesztvezetések során olyan feladatokat adtunk tesztalanyainknak, amelyeket gyakran a valóságban is végrehajtanak. Meg tudtuk mutatni, hogy a figyelemelterelő tevékenységek hatalmas vezetési hibákhoz vezetnek, még akkor is, ha Ön fitt és tapasztalt volán mögé ül. Tízből kilenc sofőr ütközött volna hirtelen felbukkanó akadállyal, és a tesztalanyok több mint harmada legalább egyszer átlépte volna a középvonalat, ami egy valós forgalmi helyzetbe 5 vezetne. másodperc” – magyarázza Marion Seidenberger, az ÖAMTC közlekedéspszichológusa. A szakértő következtetése: "Minden általunk vizsgált figyelemelterelő tevékenység, bármennyire is banálisnak tűnik, mérhető hatással volt a vezetési magatartásra. Tesztalanyaink gyakran jobbnak becsülték magukat, mint amilyenek valójában voltak. A saját teljesítményének félreértelmezése veszélyes balesetekhez vezethet."